2050-re a Föld energiaellátásnak 70-85%-ában megújulónak kéne lennie. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, élhetetlenné válhat a bolygónk. Most 2022 van és még a 20%-ot sem értük el.

Ha akarod, megtekintheted cikkünket videó formájában is.

A fenti jóslás nem csak kitaláció, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, azaz az IPCC jelentésein alapulnak. Még az is elképzelhető, hogy a szabadban végzett munka nemsokára akár ártalmas is lehet. A gyárak által kibocsátott szén-dioxid mennyiség felmelegíti a bolygót, és tönkreteszi az élővilágot.

De mi is az a szén-dioxid és miért káros? A szén-dioxid, tudományos nevén CO2 egy olyan összetett kémiai elem, ami 3 darab anyagból áll: oxigénből (O), szénből (C), majd ismét oxigénből (O) – így, sorrendben [1]. A szén-dioxid az úgynevezett fosszilis tüzelőanyagok közé tartozik. E típusú anyagok elégetése közben káros hatású, légkörszennyező részecskék kerülnek a levegőbe. Ezen kívül ide tartozik a bányászati szén, a benzin, az olaj, a földgáz, a kén és a műanyag. Mégis rengeteget használunk ezekből a mindennapokban: autóhoz benzint, olajat, műanyag zacskót, stb.

Gyors összefoglaló

  • A szén-dioxidot fosszilis tüzelőanyagnak hívjuk, elégetése során káros anyagok kerülnek a levegőbe.

A szén-dioxid a Földön található tiszta levegő 0,040%-át teszi ki, fagyáspontja -78,5 °C, forráspontja -57 °C. Ha megszilárdul, száraz jég halmazállapotot ölt. Az emberek és az állatok oxigént lélegeznek be, a szervezetük azt alakítja át szén-dioxiddá, és azt fújják ki – így van közünk a szén-dioxidhoz. Ellentétben a növényekkel, melyek szén-dioxidot be-, oxigént kilélegeznek.

Mekkora probléma a szén-dioxid kibocsátás?

Hatalmas. Évente körülbelül 21,5 milliárd tonnát szabadítunk fel belőle, melynek a növények csak a felét tudják maguknak újrahasznosítani [2]. A nagyvárosokban sokszor ültetnek fákat az utak mellé, ami igen jó döntés, az nem kétség, azonban a növények nem mindig tudják elfogyasztani mindet. Nézzük el nekik, mivel nekünk is valószínűleg sok lenne, ha naponta 50 kg-ot kéne ennünk minden étkezésnél, így tőlük se kívánjunk ekkora teljesítményt. De akkor mire megyünk velük? Sokra. Nagyon sokra. A szén-dioxid-kibocsátások 50%-át újrahasznosítani nem semmi. Ebbe a harcba az embereknek is be kellene szállniuk és csökkenteni kéne a szén-dioxid-kibocsátást, hogy sikerüljön.

Gyors összefoglaló

  • A túlzott szén-dioxid kibocsátás hatalmas probléma, évente mintegy 21,5 milliárd tonnát szabadítanak fel belőle. Ennek a növények ennek csak a felét tudják leszűrni.

Magyarország az 1988 és 2011 közötti időszakban 18, Németország 14,7 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátást, ugyanakkor India 93,5%-kal, Szaud-Arábia 150,5%-kal, Kína pedig 171,3%-kal növelte.

A top 5 legnagyobb szén-dioxid kibocsátó ország sorrendben (1-5): Kína, Egyesült Amerikai Államok, India, Oroszország, Japán. A légkör CO2 tartalma az elmúlt években elérte az átlag 400 ppm-et, ami az iparosodás előtti 280 ppm-es átlag majdnem másfélszerese. Ebből az adatból jól kimutatható, hogy mekkora nagy károkat okoznak a gyárak kéményeiből eredő füstök, az ipari kibocsátás.

De ha valakit ez utóbbi információk nem győztek meg a klímavédelem fontosságáról, lássuk az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a 2016. októberi jelentését, miszerint

majdnem minden 7. gyerek mérgezett, túlzott mennyiségű por, kén-dioxid, dioxin, illetve egyéb anyagokat lélegez be. [3]

Gyors összefoglaló

  • 1988 és 2011 között az országok néhányan csökkentettek valamennyit, azonban sokak növelték a szén-dioxid-kibocsátásukat. AZ UNICEF egy jelentése szerint 7-ből egy gyerek szennyezett levegőt lélegez be.

Az Európai Parlament 2019-es közleményéből kiderül, hogy abban az évben az EU-s légszennyezés 81,2%-a szén-dioxid volt [4].

Üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban a szennyező anyagok szerint - 2019

Világszinten Kína bocsátotta ki a legtöbb üvegházhatású gázt (ide tartozik a szén-dioxid is), mintegy 13 067 691 kilotonnát, utána következett az Egyesült Államok, majd Európa összkibocsátása. Ezeket követte India, Oroszország, Japán, majd Brazília. A vizsgált országok között Kazahsztán 360 129 kilotonna gázkibocsátását, találták a legkevesebbnek. Az akkori EU-s tagállamok közt Németország, az Egyesült Királyság, illetve Franciaország volt a legnagyobb szennyező.

Bill Gates, a Microsoft alapítója a 3 legfontosabb találmány, cselekmény közé sorolja a zöld forradalmat – derült ki a Portfolio.hu cikkjéből [5]. Azonban mit ér egy kis zöld forradalom, ha nem tesznek benne semmit? Ha nem cseleksznek idejében? A károkat, technikával, a technikákat pedig ésszel, gondolkodással lehet megvalósítani. Ezekből nézünk át néhányat.

Gyors összefoglaló

  • Bill Gates szerint is fontos a környezetvédelem. Ha alkalmazzuk a technikákat, akkor azzal sikerülhet – ahogy David Attenborough hívja: – „a bolygó visszavadítása”.

Technikák a klímavédelemhez

1. Kevesebb fosszilis tüzelőanyagot használjunk!

A kőolaj, a szén és a földgáz a világ energiaforrásának a 85%-át teszi ki. Ezt a számot kéne csökkenteni az államoknak, és vannak, akik már munkálkodnak rajta.

2. Váltásunk megújuló energiákra!

Hagyjuk a sok fosszilis tüzelőanyagot, elvégre nem jó a nap-, szél-, és óceán- és geotermikus energia? Ha az óceán energiáját hagyjuk is, hogy ne zavarjuk a tengeri élőhelyeket, akkor is ott van a másik négy. Ha éppen nem is fúj a szél, marad még három. Amikor pedig újra mozgásba lendül a levegő, munkába állhat a szélkerék.

3. Ne pazaroljuk a vizet!

Bizony. A vízpazarlás is környezetszennyezés, még ha nem is dobálunk a vízbe szemetet, nem eresztünk bele mérges gázokat. Csak akkor folyassuk a csapot, ha tényleg szükség van rá, így például ha szappanozzuk a kezünket kézmosás közben, zárjuk el!

4. Használjunk többször használatos termékeket!

Sokkal környezetkímélőbb, ha minden bevásárláskor ugyanazt a táskát, szatyrot használjuk, mintha mindig újat veszünk. Méghozzá gazdaságosabb is! Használjunk kulacsot, minthogy folyton újabb és újabb ásványvizes palackokra költjük a pénzt. Ha az otthoni csapvíz tiszta, fogyasszunk abból! Folyékony szappan helyett az eredetit, a sok műanyag-csomagolás nélkül.

5. Használjuk a hulladékgyűjtőket, hasznosítunk újra dolgokat!

Amikor a vegyes hulladékgyűjtőt használjuk, olyan szemetek közé dobjuk a miénket, amiket aztán elégetnek, mivel nagyon nehéz lenne szétválogatni. Könnyítsük meg a hulladékhasznosítási szervezetek munkáját és gyűjtsünk szelektíven, a megfelelő kukákba válogatva! Így ezeket nem elégetik, hanem újrahasznosítják. A műanyagot és a fémet sokszor azért lehet egy gyűjtőbe tenni, mert azokat könnyebb szétválogatni speciális mágnesek segítségével.

Gyors összefoglaló

  • Az állatok, emberek légzése nem kár a természetnek, mivel mi is a részei vagyunk. Sokkal inkább a mesterséges kibocsátás, a gyárak, a fosszilis üzemanyagokat használó járművek.

Milyen hatással van a szén-dioxid az emberekre?

Kutatás kimutatta (összefoglaló megtekintése), hogy a szén-dioxid szennyezés kihat az emberek kognitív képességeire, zavaros gondolkodást eredményezhet. Azt vizsgálták, hogy egy osztályban a tanulók gondolkodását hogyan befolyásolja. Zavarhatja a gondolkodást, romolhat a figyelmük, kevésbé tudnak koncentrálni, még memóriazavarokat is okozhat a túlzott szén-dioxid.

És attól még, hogy csak egy ember cselekszik, nem változik meg minden. A szennyezés megállításához többen kellenek. Sok sikert a további klímakihívásaidban!

Referenciák

[1] Wikipédia: Szén-dioxid (utolsó lekérésünk dátuma: 2022.07.07.). Archívum

[2] Valentina Giannella (04 Nov 2019): GRETA VAGYOK. Móra Könyvkiadó, Budapest.

[3] Pollution: 300 million children breathing toxic air – UNICEF report

[4] Európai Parlament: Üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban (infografika) | Archívum

[5] Portfolio.hu (2022. március 28. 17:07): Bill Gates listája: elárulta, ezt a három találmányt tartja a legfontosabbnak | Archívumban

Szerző:

Sárközi Ármin

Én vagyok a Factology weboldal alkotója, cikkeket írok rá, tudok programozni, szeretem a tudományos dolgokat, és fontosnak tartom a globális felmelegedés visszaszorításáért tett lépéseket.