A Föld napja – április 22.

A Föld napja egy jelentős esemény, melynek célja felhívni az emberek figyelmét a környezettudatosságra és a Föld védelmére. Az első Föld napját 1970. április 22-én rendezték meg az USA-ban a környezetvédő Gaylord Nelson wisconsini szenátus kezdeményezésére, egy harvardos diák, Denis Hayes szervezésében. Hogy miért van ennek jelentősége? Olvass tovább, és kiderül!

Az első „Föld napját” még nem is így nevezték, egyszerűen csak „környezetvédelmi tanfolyamnak” (environmental teach-in). Nelson felkérte a harvardon tanuló Denis Hayest, hogy szervezzen képzést az egyetemen, majd háttérintézményként megalapította az Environmental Teach-In Inc. vállalatot. Később arra biztatta Hayest, hogy szakítsa félbe tanulmányait és segítsen az országos mozgalom kiépítésében.

1970. április 22-edikén megszervezték az első Föld napját, melyen mintegy 20 millió ember vett részt. 20 év elteltével már 200 millióan csatlakoztak az eseményekhez.

Az amerikai fiatalokat az is bátorította az események megszervezésére, hogy 1962-ben kiadták Rachel Carson „Néma tavasz” (Silent Spring) című könyvét, amely mondhatni az első jelentős mű volt, ami rávilágított az emberek által megrongált környezetre, a vegyszerek igen káros egészségügyi hatásaira, és az emberiség által bekövetkezett hatalmas katasztrófára.

Miért is téma a Föld megóvása?

A Föld az élőhelyünk. Nem szabad hagynunk, hogy elpusztuljon. Ugyanakkor minden tény arra utal, hogy az emberiség jelenleg ki szeretné irtani önmagát és elpusztítani az ökoszisztémát. Az iparosodás kora óta (18-19. század) folyamatosan emelkedik a szén-dioxid-szint, ez pedig legfőbbképpen a gyárak kibocsátásának, a különböző fosszilis tüzelőanyagok használatának (többek közt benzin és dízel) köszönhető. 1911-ben átléptünk egy olyan határt, amelyet nem szabadott volna. Ekkor ugyanis először volt olyan magas a levegő szén-dioxid-koncentrációja, mint soha az ezt megelőző 8 millió évben.

Sajnálatos módon a kibocsátások folyamatosan nőnek, egyre rohamosabb ütemben. A magasabb légköri szén-dioxid-koncentráció melegebb éghajlatot eredményez, a Föld hűtési rendszere felborul. Ugyanis a szén-dioxid (de a metán, a dinitrogén-oxid és a vízgőz is) üvegházhatású gáznak számít, ami azt jelenti, hogy csapdába ejtik a hőt. Míg az oxigén átengedi a napfényt, és ennek nagyrésze a Földről visszaverődik az űrbe, a szén-dioxid elkapja, és nem ereszti. Ennek a tulajdonságnak megvan a fontos szerepe a Föld hőmérsékletének szabályozásában, azonban a mesterségesen – emberek által – termelt szén-dioxid-többlet még több hőt ejt csapdába, ami a bolygó felmelegedéséhez vezet.

A bolygó felmelegedése súlyos következménnyel jár, több tekintetben is. Egyrészt, gyorsabban terjednek a betegségek, ugyanis a vektor (így nevezik a betegséget hordozó élőlényt) hamarabb válik fertőzőképessé. Másrészt, az erdőtüzek, aszályok és egyéb éghajlati katasztrófák hossza, mérete és gyakorisága jelentősen megnő. Ahogy a WHO főigazgatója, Tedsrosz A. Gebrejeszusz rávilágít, „a 2014 után születettek […] 36-szor több hőhullámot lesznek kénytelenek elviselni, mint az 1960-ban születettek […]”.¹

Mondhatjuk, hogy nálunk minden rendben van, nem?

Kit érdekel az a néhány melegebb nap az évben? Kicsit fáj a fejem, nem akkora trauma.

Sajnálatos módon, minden vírus, így a koronavírus is nagyobb mértékben terjed el a bolygón, ha klímaváltozás van. Több, mint hét millió ember halt meg a legutóbbi Covid-19 járványban, ennek száma feltételezhetően jelentősen kevesebb lett volna, ha a hőmérséklet, a levegő szén-dioxid-koncentrációja, és az óceánok savasodásának mértéke az iparosodás előtti szinten marad. De nem maradt.

A hőhullámok előfordulása a jövőben még gyakoribbá válik, de már most is elég sok van belőlük. Az évek során egymás után döntjük meg a melegrekordokat, eddig 2023 volt a legmelegebb év (és ebből nyugodtan feltételezhetjük, hogy ez 2024-ben sem lesz másképpen).

Ha megnézzük a fentebbi grafikont a szén-dioxid emelkedéséről, azt látjuk, 2020-ban kissé lecsökkent a kibocsátás (5,4%-kal) – ezt a kevesebb utazásnak és visszafogottabb gazdasági tevékenységeknek tulajdoníthatjuk. Ugyanakkor mintha mi sem történt volna, a rákövetkező két évben újra útnak indult az emelkedés. Továbbá, a szén-dioxid olyan gáz, melynek mintegy fele negyven év múlva is a légkörben marad. Így a növekedés csakis akkor állítható meg, ha elérjük a 0 kibocsátást, ahogy Bill Gates és Greta Thunberg is rávilágít. Addig is, ha tudjuk csökkenteni kibocsátásunkat, az már jó jel.

Nálunk nem annyira vannak klímakatasztrófák, és lehet, hogy ez a probléma.

A „nálunk” alatt most a gazdagabb, jómódú országokat értem, Európát, az USA-t, Japánt, Oroszországot, Kínát, stb. Hogy miért gondolom problémának? Azért, mert így a vezetők és a lakosok nem látják értelmét új intézkedések bevezetésének és életmódváltásnak, csak azért, mert „klímaváltozás van, blablabla”. Rendszerint a legszegényebb országokat érinti legjobban a klímakrízis, ott ütnek fel a legnagyobb betegségek, ott vannak azok az emberek, akik igazán nem tehetnek semmit ez ellen, mégis ők kapják a legnagyobb terheket, amelyek el kell viselniük. Gazdasági rendszerük sérülékenyebb, kevésbé tudnak védekezni a katasztrófák ellen, és a többi ország támogatására szorulnak.

Íme például, hogy a lakosság hány százaléka fér hozzá energiaforráshoz az egyes országokban, illetve mellette az egy főre jutó GDP. Észrevesszük, hogy a szegényebb országokban mindkét mutató alacsonyabb, például Csádban a lakosság nagyjából 11%-a jut hozzá energiához, és az egy főre jutó bruttó hazai termék Magyarország tizenharmada.

A vég közeleg

Bár mi, nagyvárosiak, és a fejlett országok lakosai kevésbé érzékeljük a klímaváltozás jeleit, valami nekünk is jut belőle. A hőhullámok az első jelei ennek.

A fejlett országok egyelőre jobban tudnak védekezni a katasztrófák ellen, hamarosan ez nem lesz így. Ha elhatalmosodik a klímaváltozás – amely most is már zajlik -, nem fogjuk tudni megállítani.

Most azonnal kell cselekednünk, csak akkor lesz esélyünk védekezésre. Az előrejelzések szerint, ha 2030-ig nem teszünk erőfeszítéseket, a klímaváltozás megállíthatatlan lesz.

Nagy katasztrófák

Világszerte egyre nő a klímakatasztrófák során otthonukat elhagyni kényszerülő menekültek száma. De hogy megértsük, hogy is néz ki egy ilyen katasztrófa és milyen következményei vannak, nézzünk egy konkrét példát!

2019. márciusában hatalmas ciklon söpört végig három Afrikai államban, Malawiban, Mozambikban és Zimbabwében. Összesen több, mint két millió ember kényszerült segítségre. A ciklon hatalmas áradásokat okozott, és százak haltak meg, gyerekek is. Volt, hogy a forgószél 200 km/h-val fújt, nem csoda, hogy nagyok voltak a veszteségek.

Az Idai ciklonban sokan úgy vesztették életüket, hogy rájuk dőltek a fák vagy leesett a tető. Fákra és háztetőkre kényszerültek felmászni, hogy ne sodorja el őket az árvíz.

Miért nem teszünk semmit?

A világ vezetői és a nagyvállalatok irányítói nem tudják mit tesznek ezzel? Igenis tudják, teljesen tisztában vannak vele. Az olyan olajfúró cégek, mint az ExxonMobil évtizedek óta azon dolgozik, hogy a tevékenységének káros hatásait elrejtse a nyilvánosság elől, és olyan „kutatócsoportokat” hoz létre, illetve támogat, melyekben klímatagadó tudósok dolgoznak. Mellesleg, a NASA adatai szerint a kutatók 97%-a elfogadja, hogy a klímaváltozás létező jelenség. Ezt hívjuk zöldmosásnak.

A politikusok rendszeresen ülnek össze nagy találkozókon és megegyeznek, hogy csökkentik kibocsátásaikat. A párizsi egyezmény értelmében 2030-ig ha lehet, 1,5°C alatt, de jóval 2°C alatt tartják a felmelegedést (iparosodás előtti szinthez képest). Azonban már látszik, hogy ezek a célok megvalósíthatatlanok. A tavalyi átlaghőmérséklet ~1,2°C emelkedést mutatott, a jelenlegi ütemben 2024 végére elérjük az 1,4°C-ot.

Valami mégiscsak történik a háttérben, a politikusok készülődnek. Azonban ezeknek megállapodásoknak nincsenek valódi tétjei, ez itt a probléma. Nem fognak olyanban megegyezni, hogy

„ha az Egyesült Államok nem csökkenti 50%-kal a CO₂-kibocsátását, akkor 20 milliárd dollárt fizet Japánnak és Kínának, amit zöld energiára kell fordítaniuk”.

Ilyen nem létezik. Senki nem is szeretne ilyet, veszélyeztetné a gazdaságukat és a támogatottságukat is. Gyors és hatásos klímapolitikát kell felállítanunk, és merni fellépni a kibocsátok ellen. Ez a kormányok esetében a vállalatokat jelenti, a lakosság esetében pedig a kormányt. Olyan vezetők kellenek az országok élére, akik hajlandóak jelentős lépéseket tenni a klímasemlegesség irányába. Most mondok egy példát.

Szingapúr, Finnország, Portugália és Hollandia mind olyan országok, ahol nagyon fontosnak tartják a klímasemlegességet és vezetőik elkötelezettek ennek valós implementációjának megvalósításáért. Például Szingapúr részletes tervet dolgozott ki kibocsátásainak csökkentésére, 2030-ra 30%-kal csökkentené a szemétkitermelést, az iskolák 20%-a pedig karbonsemlegessé válna. Hogy mi valósul meg ebből addigra, még kétséges, azonban el lehet mondani, hogy a populáció méretéhez képest jelentős előrehaladást értek el a tömegközlekedés fejlesztésében és az elektromos autók lehetőségeinek biztosításában. Emelett jó úton haladnak a faültetés terén és a zöld város megvalósításában. Erről angol nyelven a kormány oldalán és az alábbi oldalon részletesen tudsz olvasni.

Mit tehetünk mi magunk?

Magánszemélyként is sok dolgot tehetünk környezetünk megóvása érdekében. Bár sokan vannak azon a véleményen, hogy felesleges tenniük bármit, mert mások sem tesznek semmit, ez az elképzelés hibás és értelmetlen. Ösztönözve a többieket, együtt képesek leszünk tenni valamit a bolygónkért, még ha nem is mi irányítjuk a gyárakat és az államokat. Íme néhány tipp, hogy környezettudatos legyél:

1. Lámpahasználat. Csak ott legyen felkapcsolva otthon a villany, ahol van valaki. Ez azért is előnyös, mert kevesebb lesz a villanyszámla.😉Emellett ha égőt vásárolsz, válaszd az energiatakarékosabbat, és mindenképpen LED-et használj, mert az tovább bírja!
2. Ha tudod, válaszd a tömegközlekedést, biciklizz vagy sétálj! Ugyanis az autó arányaiban több energiát fogyaszt, mint például a busz, mivel míg az autóban csak néhányan ülnek, a buszon legalább harmincan kényelmesen elférnek. A biciklizés és a séta pedig nem fogyaszt energiát, legfeljebb a tiédet, a testmozgástól pedig egészséges leszel (ha elfáradsz, ehetsz egy almát).
3. Utazáskor, ha nem túl hosszú, válaszd a vonatot vagy tájékozódj a legkisebb CO₂-kibocsátású repülőgépekről!
4. Gyűjts szelektíven! Gondoltad volna, hogy ha a vegyesbe kidobsz valamit, azt elégetik és káros anyagok jutnak a légkörbe? Ha szelektíven gyűjtesz, újrahasznosítják és új termékek készülhetnek tárgyaidból! Tehát elő a műanyag, fém, üveg- és papírkukával!
5. Több zöldséget és gyümölcsöt fogyassz! Ez rendkívül fontos lépés. A növényi eredetű táplálékok kitermelése kevesebb károsanyagot juttat a légkörbe, ugyanis nem kell gyárakban feldolgozni és termelésük is alacsonyabb költségekkel jár! Növényi eredetű alatt nem feltétlenül azt értem, hogy egész nap répát kell enned: ha zabkását eszel reggelire, már az is előrahaladás a klímatudatosság felé!
6. Ne dobd el a szemetet, várj, amíg nem találsz közeli szemetest! A szemetelés nagyon káros a környezetre, például ha a műanyagpalack belesodródik egy folyóba, majd az óceánokba, az idő elteltével kicsi mikroműanyagokra bomlik, ami aztán ivóvízkészletünk rongálódásához vezet és az emberi egészségre nézve is ártalmas.
7. Utoljára: BESZÉLJ NYÍLTAN, ÍRJ ALÁ PETÍCIÓKAT ÉS GYŐZD MEG ISMERŐSEIDET! Vegyél részt a klímatüntetéseken, de legalább oszd meg a róla szóló híreket, és ösztönözd barátaid, hogy ők is így tegyenek, a hét pont szerint! Sok szervezet ír petíciókat különböző érdekek képviseléséért, például ott vannak a Greenpeace kérvényei. Az ilyenek aláírása néhány percet vesz csak igénybe, mindössze néhány adatot kell megadni.

Remélem, hasznos volt!

1. Lásd: Klímakönyv. Összeállította Greta Thunberg. 3.2-es számú fejezet. ↩︎