Mi az a víz világnapja? És hogy honnan ered? Miért hozták létre, és hogy egyáltalán miért vigyázzunk a vízre? Nézzük meg alaposabban!

Az ENSZ, avagy az Egyesült Nemzetek Szövetsége, angol nevén United Nations (UN) egy 1993-as közgyűlésen, az egy évvel korábbi Rio de Janeiro-ban tartott Környezet és Fejlődés nemzetközi konferenciát követően hagyta jóvá a víz világnapját. A jeles napot március 22-ére tűzték, fő célja az emberek figyelmének felhívása, hogy mennyire fontos a víz a mindennapokban, milyen számos helyen jelen van az életünkben, illetve hogy miért kell rá nagyon vigyázni. Az ENSZ 2015-ben választott „vizes” célkitűzése, hogy 2030-ig mindenki jusson tiszta vízhez.

Gyors összefoglaló

  • Az ENSZ 1993-ban hagyta jóvá hivatalosan a víz világnapját, melyet március 22-ére tűztek. Az ENSZ egy célja, hogy a 2030-ig a Földön minden civilizáció hozzáférjen tisztavízhez.

Az UNASCO és az UN-WATER minden évben egy új, kiemelt témát mottót tart szem előtt és e kapcsán ír és készít videót. Az idei, 2022-es téma: felszín alatti vizek – láthatóvá tenni a láthatatlant (angolul: Groundwater – making the invisible visible). Az UNESCO angol nyelvű videója itt tekinthető meg.

Mi az a felszín alatti víz?

A föld alatt is vannak vizek, még ha nem is látjuk. Érezted már, hogy nedveskés a föld, mikor gödröt ásol bele? Ez igazolja. Ilyen vizek találhatók a lábunk alatt az utcán vagy a parkban, de folynak ezek bányákban, hegyekben. Ha nem is mindenhol, de sok helyen, a Föld használható vízkészletének körülbelül a 98%-a föld alatt van. Felszín alatt vizeknek nevezzük a rétegvizeket, a karsztvizeket, az ásványvizet, a termálvizet és a gyógyvizeket is, beleértve a Salvus vizet is.

Gyors összefoglaló

  • A föld alatt is vannak vizek, ezeket felszín alatti vizeknek nevezzük. Ha nem is mindenhol, de nagyon sok helyen. A Föld használható vizeinek a 98%-a a talaj található.

Miért fordítsunk gondot a felszín alatti, illetve más vizek megóvására?

A vizek elszennyezése akkora probléma, hogy rendbe hozása évszázadokat igénybe vevő folyamat lehet. Ha a felszín alatti vizek védelméről beszélünk, eszünkbe ötölhet egy kérdés: a felszín alatti vizeket miért védelmezzük annyira, ha alig találkozunk velük? A válasz egyszerű: gondoljunk például a viráglocsolásra! Megöntözzük, beszívja. Merthogy a növények talaja – így más talaj is – szűrés nélkül szívja be a folyadékot, függetlenül attól, hogy milyen a minősége. Ezért és fontos a szemetelés megelőzése – beleértve a festék, benzin, olaj kiöntését a növényzetbe –, mert a talajzat szennyeződésekkel is „elfogyasztja” a felszínen lévő tápanyagot, folyadékot! Majd így bekerülhet a felszín alatti vizekbe.

Több, mint valószínű, hogy nem akarunk olyan ásványvizet inni, ami hemzseg a mikroműanyagoktól – így hívják az 5 mm-nél kisebb műanyagokat, amelyek a vízben úszkálnak a szemetelést követően. Ezek egyszer nagyobbak voltak, akár palackok, de a nagy tengeri, óceáni áramlatok apró darabokra tördelték szét.

Egy következtetést vonhatunk le az olvasottak alapján: ne szennyezzük a talajt, ne dobjunk el palackokat, mert ez kárt tesz, és nem csak a Földnek, hanem bennünk is. De még nem is beszéltünk az állatokról, illetve hogy évente mintegy 361 ezer 5 év alatti gyermek hal meg fertőzött víz okozta betegségekben.

Gyors összefoglaló

  • A szennyezett víz helyreállítása akár évszázadokat is igénybe vehet. Nagyon oda kell figyelni a tisztaságukra! Amikor a talajt szennyezzük, szennyezhetjük a felszín alatti vizeket is, mivel a talaj a szennyezést beszívja, így lekerülhet a talaj alá. Például ilyen a festék, az olaj és a benzin is, amik nagy károkat okozhatnak.

Mi az a talajvízszint?

A talaj több rétegből áll. Ahol még csak kövek kavicsok vannak és imígy-amúgy folyik a víz, közvetlenül a talaj alatt, azt hívják telítetlen zónának. Alatta található a telített zóna, mely nevéhez híven telített, ki van töltve vízzel (vagy szennyezett vízzel) A talajvízszint, az az úgymond „vonal”, ahol a telített zóna felszíne, teteje van. A megfelelő, közepes mennyiségű talajvízszint nagyon fontos mind a mezőgazdasági, nagy, mind a magán, kis föld- és kertművelés szempontjából, ha a természetes, kinti földbe ültetünk, nem pedig ládába, cserépbe. Ha túl magas a talajvíz szintje, a növények kevésbé kapnak levegőt, ha viszont túl alacsony, könnyebben kiszáradhatnak.

A talajvízszintet az emberi tevékenység is befolyásolja, így az építkezések, a túlzott vízhasználat, az intenzívebb mezőgazdasági termelés és a bányászati munkálatok. A belvíz keletkezése – avagy a városokban, falvakban álló nem kívánatos víztömeg, melyet a csatornarendszer is lassan, nehézkesen vezet el – gyakran az emberi gondatlanság következménye. Már ebből látszik, hogy számtalan ember nem is figyel a természetre.

Nagyszerű, hogy elolvastad! A következő lépés, hogy igazából is tegyél érte valamit. Az ismeretszerzés még csak az első lépés.

Szerző:

Sárközi Ármin

Én vagyok a Factology weboldal alkotója, cikkeket írok rá, tudok programozni, szeretem a tudományos dolgokat, és fontosnak tartom a globális felmelegedés visszaszorításáért tett lépéseket.