Eddigi feltételezéseink alapján a Neander-völgyiek a mai, fejlettebb eszközökkel és intelligenciával rendelkező emberrel való versengés miatt haltak ki. Más elméletek szerint az éghajlat megváltozása és a mai ember által terjesztett betegségek vezettek ehhez. Korábban azt gondolták, a Neander-völgyiek nagyobb, egymással összeköttetésben álló közösségekben éltek, azonban egy újonnan közzétett tanulmány felveti a lehetőségét annak, hogy elszigetelt életmódjuk miatt haltak ki.
A Neander-völgyiekről általánosságban
A Neander-völgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) nagyjából 200 000 éve jelent meg a Földön.1 152 – 168 centiméter magasak, tehát a mai embernél 12-14 centiméterrel alacsonyabbak voltak. A testfelületük kicsi volt, ez hozzájárult ahhoz, hogy a hideg éghajlathoz is könnyen alkalmazkodtak. A Neander-völgyiekre kissé zömök, testesebb alkat volt a jellemző.2 Mint a fenti képen is látszik (jobb oldal) a koponyájukon is számos különbség fedezhető fel a mai emberéhez képest (bal oldal).
A Neander-völgyi emberek vadásztak, eszközöket készítettek és kisebb-nagyobb közösségekben barlangokban éltek. Ismerték a tüzet és halottaikat is szertartásosan eltemették. Azonban nem volt ritka a kannibalizmus sem!
Az ember fejlődéstörténete Kelet-Afrikában kezdődik, ám a Neander-völgyiek a leletek szerint Európában jelentek meg, nem máshol, mint a Neander-völgyben, Németországban. Nagyjából 30 000 évvel ezelőtt azonban váratlanul kihaltak. Csak úgy pikk-pakk, eltűntek a föld színéről. Nos, azért ennél valószínűleg bonyolultabb a történt.
Ismert, hogy volt olyan időszak a Föld történetében, mikor a Neander-völgyiek és a mai ember (Homo sapiens sapiens, bölcs ember) egyszerre éltek a világban. Végül a mai ember lett az a faj, amely fennmaradt, ugyanis a mai emberek képességei végső soron felülmúlták a Neander-völgyiekét. A Neander-völgyiek eltűnéséről szóló elméletek egyike szerint mivel a mai ember versenyképesebb volt, könnyebben terjeszkedett, így az élelemért és lakóhelyért való versengés hozzájárult a Neander-völgyiek kihalásához.3
Vagy egyszerűen csak, mivel a Neander-völgyiek kisebb csoportokban éltek, a mai ember túlereje vezetett a kihaláshoz. Más vélekedések szerint az időjárás megváltozása volt az oka annak, hogy eltűntek, ugyanis akkortájt volt egy ezeréves hidegebb periódus, amihez jobban alkalmazkodhattak a mai emberek. Akkor viszont ez ellentmond annak, hogy a Neander-völgyiek strapabíróak a hideg ellen.
Ismét mások szerint a mai embereknek jobb fegyvereik voltak. Ezzel azt hiszem, elég jól tisztáztam, hogy nem tudjuk a Neander-völgyiek kihalásának biztos okát, csak találgatások születnek. Azonban egy új kutatás ígéretes adatokkal szolgál.
A francia barlang rejtelmei
Idén szeptember 11-edikén jelent meg Ludovic Slimak és kutatócsoportja legújabb tanulmánya ebben a témában.4 Mikor 2015-ben a franciaországi Rhòne-völgyben rábukkantak néhány ősöreg csontra, rögtön felismerték, hogy Neander-völgyi lesz. El is nevezték Thorinnak, J. R. R. Tolkien „A Hobbit” regénye után. Aztán valami nagyon furcsát vettek észre.
A lelet DNS-e a genetikai elemzés alapján 105 000 éves volt. Csakhogy az archeológusok a környezet és egyéb tényezők alapján 40 000 és 50 000 éves körülire becsülték az életkorát, ami teljességgel ellentmondott a genetikusoknak. De vajon kik tévednek? A genetikusok vagy az archeológusok? Hogyan lehetséges, hogy a két tudomány ellentétes következtetésekre jutott?
Mintegy tíz éven át titokban tartották, amit találtak, tíz év hosszú és fáradalmas munka kellett ahhoz, hogy kibogozzák, mi a csuda történhetett a tudományukkal.
Eddig azt feltételezték, hogy a Neander-völgyiek egy populációhoz tartoztak, és az ebbe a populációba tartozó közösségek gyakran keveredtek egymással, hiszen rendkívül közel éltek egymáshoz. Azonban a Slimak és csapata kutatása azt mutatja, hogy a Thorin genetikai tartománya jelentősen eltér az eddig talált átlagos Neander-völgyiekétől.
Úgy tűnik, hogy Thorin populációja 50 000 éven át elszigetelten élt a szomszédos csoportoktól anélkül, hogy a génkészlete megváltozott volna. Ha ez általánosságban igaz a Neander-völgyiekre, hogy szeretnek meglehetősen izoláltan élni a többiektől, akkor ez nagyon fontos tényező, ugyanis e tulajdonság az evolúcióra nézve hátrányos. A mai ember ezzel ellentétben szeret világot látni, kapcsolatokat építeni, erre pedig jól rávilágít a Földön való elterjedtsége is.
Az, hogy a Neander-völgyi ember kis csoportokban, másoktól kulturálisan és genetikailag is elszigetelten élt, kapcsolatot nem tartott a többi csoporttal, nyomós magyarázatot adhat, hogy miért tűntek el 30 000 éve.
| Jellemző | Homo sapiens sapiens (mai ember) | Homo sapiens neanderthalensis |
|---|---|---|
| magasság5 | férfiak: 171 cm; nők: 159 cm | férfiak: 164 – 168 cm; nők: 152 – 156 cm |
| izomzat | nekünk normális | nagyon izmos |
| homlokeresz | nincs | van |
| homlok dőlése | egyenes, függőleges | laposabb |
| áll | lekerekítettebb | csapottabb |
Források
- Tuttle, Russell Howard , Williams, Frank L’Engle and Trinkaus, Erik. „Neanderthal”. Encyclopedia Britannica, 15 Sep. 2024, https://www.britannica.com/topic/Neanderthal. Accessed 19 September 2024. ↩︎
- Vizkievicz András: A bioszféra evolúciója – Prebiológiai evolúció és az ember evolúciója / Bioszfera.com. https://bioszfera.com/downloads/6.4.%20A%20bioszfera%20evolucioja.pdf ↩︎
- Blakemore, Erin. “Who Were the Neanderthals-and Why Did They Go Extinct?” History, 6 Mar. 2023, www.nationalgeographic.com/history/article/who-were-the-neanderthals. ↩︎
- Hunt, Katie. “Cave Discovery May Explain Why Neanderthals Disappeared, Scientists Say.” CNN, Cable News Network, 12 Sept. 2024, edition.cnn.com/2024/09/12/science/neanderthal-fossil-extinction-grotte-mandrin-france/index.html. ↩︎
- NCD RisC, Human Height (2017) – processed by Our World in Data. NCD RisC, Human Height (2017) [original data]. ↩︎
(Borítókép: hairymuseummatt (original photo), DrMikeBaxter (derivative work), CC BY-SA 2.0 https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0, via Wikimedia Commons)
