Egy tányér gyümölcs

Bár a legtöbb ország lakói fogyasztanak gyümölcsöket, meglehetősen nagy szakadék tátong közöttük, ha megnézzük a grafikonjaikat. Még rosszabb a helyzet, ha kiderül, hogy a fejlett országok némelyikében sincs megfelelő gyümölcs- és zöldségkínálat, így ha mindenki teljesíteni szeretné az ajánlást, akkor se tudná, csak a jómódúak.

Egy tányér gyümölcs

Az Egyesült Államokban a gyümölcsök elérhetősége 1961 óta több, mint megduplázódott, ami jó hír, és egyelőre úgy tűnik, nagyjából emelkedő tendenciát mutat.

Azonban nem minden nemzet van így ezzel. Ilyen például Magyarország vagy Olaszország, ahol ez a mutató stagnál. A napi gyümölcselérhetőség alatt azt értjük, hogy a fogyasztható (nem ipari, nem export) gyümölcstermékek tömegét elosztjuk a népességgel, ezzel megkapjuk, hogy átlagosan egy fő mennyi gyümölcshöz fér hozzá, feltéve, hogy nagyjából azonos mennyiséget fogyasztanak. Fontos megjegyezni, hogy a napi egy főre jutó gyümölcsfogyasztás ennél kevesebb lehet, mivel ez csak az elérhető kínálat és számolnunk kell az ételpazarlással is.

Bár hazánkban 1961-ben 159,18 g volt a napi lehetséges gyümölcsbevitel és azóta 2022-re 234,15 grammra emelkedett, ez nem akkora javulás, mint amekkorát például Marokkó vagy Mexikó tudhat be magának.

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás javítja az egészséget és csökkenti bizonyos nem fertőző betegségek (NDCs) kialakulásának esélyét, mint például szív- és érrendszeri betegségeket és a rák egyes típusait – állítja a WHO. Ez azért is fontos, mivel a nem természetes elhalálozás 74%-a ilyen betegségekből ered.

A Genfben található ezügyben irányadó Egészségügyi Világszervezet jelenlegi ajánlása napi több, mint 400 gramm gyümölcs és zöldség fogyasztása, azonban az adatok azt mutatják, számos országban nemhogy a napi bevitel, hanem a gyümölcsök és zöldségek elérhetősége sincs biztosítva.

Kutatás

Az ENSZ és az Our World in Data adatai alapján feldolgoztam az egyes országokra vonatkozó napi elérhető gyümölcs és zöldségmennyiségét, és figyelembe véve a 400 grammos ajánlást vizualizáltam térképen őket.

Gyümölcs és zöldségelérhetőség országonként

A módszerem a következő volt:

  1. Letöltöttem az ourworldindata.org oldalról az általuk feldolgozott ENSZ-adatokat mind a gyümölcs- és a zöldségelérhetőségről.[1]
  2. A két adathalmazt összeraktam, ezzel megkapva egy Excel-táblát, melyben mindkét adathalmaz hozzá van osztva a megfelelő országhoz.
  3. Ezután minden ország egy fő számára elérhető gyümölcs- és zöldségmennyiségét összeadva két kategóriára osztottam a világot: az első kategória, ahol az összeg nem érte el a 400 grammot; és a második, ahol elérte vagy meghaladta ezt.
  4. A térképen zölddel színeztem a „jó” országokat, ahol elegendő gyümölcsöt és zöldséget lehet fogyasztani, pirossal pedig a „rossz” országokat, ahol nem.

A fenti térképen kiválóan látszik, hogy a piros országok sokkal többen vannak. Ránézésre meg lehet mondani, hogy Afrika jórésze piros, mint ez sejthető volt. Azonban ha közelebbről megnézzük, még Brazília és Argentína is piros, sőt, Ausztrália, Oroszország, Spanyolország és Magyarország is! Meglepő, nem?

Néhány „jó”, zöld ország: Franciaország, Románia, Szerbia, Szaúd-Arábia, Kanada, Egyesült Államok, Peru, Irán, Nagy-Britannia, Kína, stb.

Ez azért nem túlságosan biztató. Mint említettem, ez csak az elérhető mennyiség, a valós ennél akár kisebb is lehet! És természetesen ezek eloszlása is lényeges, ugyanis a nagyon szegény állampolgárok nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen mértékű zöldséget és gyümölcsöt vásároljanak.

A napi ajánlott bevitel országonként eltérő, azonban WHO által adott 400 gramm egy nemzetközi ajánlás, és még ezt se tudják tartani az egyes országokban. Magyarországon korábban 4 adag zöldség + gyümölcs fogyasztását javasolta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által összeállított OKOSTÁNYÉR, az újabb kiadás szerint napi 5 adagot lenne szükséges a felnőtteknek (3-4 adag zöldség; 1-2 adag gyümölcs). 5 adag az 500 grammnak felel meg. Kis maréknyi sótlan olajos magvakat heti 2-3-szor fogyasszunk – írja az MDOSZ.

Mit fogyasztanak a magyarok?

Most pedig jöjjön néhány érdekesség, hogy mit fogyasztanak a magyarok. Elsősorban cereáliákat, azaz péksüteményt, kenyeret. Ezután a zöldség + burgonya következik, majd a húsfélék, és a negyedik helyen a gyümölcsök.

Az OKOSTÁNYÉR szerint a napi táplálékunk fele zöldség és gyümölcs kell, hogy legyen. A Központi Statisztikai Hivatal 2020-as adatai szerint a magyarok tányérján ez az arány 27 + 14 = 41%, ami nem olyan rossz, de lehet még javítani, ha figyelembe vesszük a WHO és az OKOSTÁNYÉR ajánlását. Azt is észre lehet venni, hogy egyenlőtlen a gyümölcs + zöldségfogyasztás eloszlása:

a magasabb jövedelemmel rendelkező, magasabb jövedelmi tizedbe tartozó személyek több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint azok, akik mondjuk az alsó 10%-ba tartoznak. Ha olcsóbb lenne e termékek ára, az alsóbb rétegeknek is több jutna.

Mit fogyasztanak a magyarok? A KSH szerint leginkább cereáliákat
Mit fogyasztanak a magyarok? KSH, 2020
Gyümölcs és zöldségfogyasztás jövedelmi tizedekre bontva
Gyümölcs és zöldségfogyasztás jövedelmi tizedekre bontva. A 10 jelenti a felső 10%-ot (azaz 1/10-et), az 1 jelenti az alsó 10%-ot (azaz alsó 1/10-et)

Megoldási javaslat

Bár nem vagyok szakértő, utánanéztem, mit lehet tenni e sanyarú sorsú országokban a „gyümölcs és zöldségfogyasztási válság” ellen. Az alábbi javaslatok lehetséges, azonban nem biztos, hogy mindig működő megoldások lehetnek a problémára.

  • Rendszerszintű szabályozások: az államok és az érintett vállalatok lépéseket tehetnek a felé, hogy támogassák az egészséges étrend kialakítását. Ilyen lépések lehetnek például, hogy vásárláskor minden terméken kötelezővé teszik a különböző tápanyagra utaló címkéket, amilyen például a Nutri-Score. Kialakíthatnak gyakorlatokat, hogy milyen módon építik be az iskolai és munkahelyi étkeztetésbe a gyümölcsöt és zöldséget, ami különösen fontos az alacsony jövedelmű családok számára.
  • Helyi termelők és farmok támogatása: egyes országok megpróbálkozhatnak hatalmas átalakításokkal az élelmiszerláncban, amelyek belefoglalják a termelők támogatását, az élelmiszerpazarlás ellen fellépő irányelveket és eszközök biztosítását, különösen az alacsony- és közepes jövedelmű országokban.
  • Médiakampányok a gyümölcs és zöldségfogyasztásért: vállalati és országszintű kezdeményezések segíthetik informálni a lakosokat arról, hogy milyen fontos a gyümölcs és zöldségbevitel, ezáltal növelve a tudatosságot.
  • Egyéb, pl. technológiai megoldások: személyre szabott táplálkozási tanácsadás, applikációk, viselhető okosórák segíthetnek az emberek étrendjének átalakításában.

Források

[1] Lásd: https://ourworldindata.org/grapher/fruit-consumption-per-capita#all-charts és https://ourworldindata.org/grapher/vegetable-consumption-per-capita?overlay=download-data#all-charts

Szerző:

Sárközi Ármin

Én vagyok a Factology weboldal alkotója, cikkeket írok rá, tudok programozni, szeretem a tudományos dolgokat, és fontosnak tartom a globális felmelegedés visszaszorításáért tett lépéseket.