Az autizmus rejtélye: története, tünetei, kezelése

Miért sírnak az emberek, ha nagyon örülnek? Miért szeretnek bulizni? Mi értelme van a vicceknek? Rengeteg ilyen kérdés felmerülhet egy autistában. Az autisták számára a többi ember furcsa, és néha eléggé különösen viselkednek. De mi is valójában az autizmus?

Az autizmust, hosszabb nevén az autizmus spektrum zavart (ASD, Autism Spectrum Disorder) papíron betegségként kezelik, de igazából nem az. Ez egy neurobiológiai rendellenesség, ami leginkább a kommunikációban, a szociális tevékenységekben, és a tanulásban nyilvánul meg.^1,2Egy Egyesült Államokban végzett felmérés szerint 68 gyerekből 1 autista.³

Az autisták sokszor máshogy kommunikálnak, mint a legtöbb ember. Lehetséges, hogy nehéz nekik a másik megszólítása, vagy nem mondják ki azt, amit szeretnének. Visszahúzúdóbbak. Máshogyan gondolkodnak. De ez csak az autizmus egyik része! Van olyan, aki mindezek ellentétje: egyfolytában beszél, mindig magát mutatja, és szeret szerepelni a nyilvánosság előtt. Szintén léteznek olyan autisták is, akik nem tudnak beszélni. És persze van olyan, aki a kettő között van valahol.

Az autisták általában nem vesznek fel szemkontaktust, vagy legalább is kevesebb ideig. Lehet, hogy lefele, vagy az illető állára néznek, esetleg oldalra kapják a tekintetüket, mert a másik szeme túl sok információt hordoz.^4,5Sokszor úgy tűnhet, hogy nem hallgatják a hozzá beszélő embert (pedig igenis figyelnek!). Az autisták gyakran beszélnek hosszan a kedvenc témakörükről és érdeklődési területükről, úgy, hogy nem veszik észre, a másikat nem érdekli. Az autistáknak általában van egy speciális érdeklődési területük, amiről rengeteget tudnak, erről beszélnek sokat és ezzel foglalkoznak.

Az autisták érzékenyebbek a hangokra, anyagokra – szenzorosak. Gyakori, hogy például nem bírják az erősebb hangokat, mint például a mentőautó szirénájának a hangját, vagy ha valaki megérinti őket.⁶ Az autizmus velejárója lehet a szorongás, a depresszió, a kényszerbetegség, és az autisták ragaszkodnak az állandósághoz (minden ugyanolyan legyen mint eddig).

Az autizmus egyáltalán nem csak rossz tulajdonságokkal jár

Az autizmushoz kapcsoldhatnak azért jó tulajdonságok is. Sok autista könnyebben átlátja a rendszereket, mint más – nem autista – emberek. Akár gyorsabban tud tanulni, és feldolgozni azt. Számos jó oldala van az autizmusnak, aminek örül az ember. Például megannyi milliárdos ember vagy jó fizikus autista. Nézd Elon Muskot, mekkora a vagyona! De például Einsteinről és Newtonról is azt állítják, hogy autisták voltak.

Azt hiszem, most már látható, hogy az autisták nem bolondok. Mégis sokan azt gondolják, az autista ember egy 100%-ig nem beszélő, szellemi fogyatékos, vagy egy milliárdos, 155 IQ-jú üzletember. Az a helyzet, hogy az autisták egyik se ezek közül. Ahogy szokták mondani, az autizmus széles spektrum: van ilyen és olyan autista is. Van, akinek a felsorolt tünetek csak néhányja, van akinek mindegyik előfordul.

Rendben, de ha nem betegség, akkor micsoda?

Az autizmus felfedezésének rövid története

Az autizmus egy fejlődési rendellenesség, ami a fent felsorolt tünetekkel járhat. Már itt is probléma merül fel, hogy mégis hogyan jár tünetekkel, ha nem betegség? Pontosan ez a gond! Nehéz megnevezni, de létezik – így besorolták betegségnek. Hívhatnák tulajdonságnak is, de az is kicsit fura lenne a tudományban. Szóval megelégszünk ennyivel.

Az autista szót Eugen Bleuler¹ svájci pszichiáter használta először 1911-ben, ami a görög autos szóból ered, és azt jelenti: „én”. A teljes szó az énbe való visszahúzódást jelent, ami szerintem jól illusztrálja az autistákat: hiszen az autistáknak mintha egy másik világuk lenne, egy egyedi politikai irányzatuk, ahol mindent máshogy gondolnak (máshogy gondolkodnak). Ebben a világban mindenkinek van egy saját érdeklődése valami iránt, és mindenki a saját nyavajájáról beszél a másiknak. Képzeld el, mekkora káosz lenne! Szétbomlanának az országok aszerint, hogy mi kit érdekel, külön lenne a bloggerek országa, a videósok országa, a fizikusok országa, stb. De itt jönnek képbe a nem autista emberek.

Bár Bleuler kezdetben a skizofrén betegségben szenvedő emberekre használta, a szó célba talált. 1943-ban egy Leo Kanner nevű amerikai pszichiáter választotta külön a skizofréniát az autistától: megszületett a modern autizmus elmélete.¹ Ugyanebben az időszakban Hans Asperger osztrák orvos is ezt kutatta Ausztriában, akiről később a jól funkcionáló autizmust nevezték el, az Asperger-szindrómát, akinek ilyenje van az átlagos vagy jobb szellemi képességekkel rendelkezik. Asperger egy ugyanolyan jelenséget írt le, mint Kanner, ami azért meglepő, mert hogyan ismerhették volna egymást? Másik kontinens, kitört a második világháború, kevés az esélye. A rejtélyt Steve Silbermann oknyomozó újságíró oldotta meg. Abban reménykedett, hogy Kanner csak elfelejtett Aspergerre hivatkozni. Kiderült ugyanakkor, hogy egy Georg Frankl nevű illetű, aki régebben Asperger klinikáján dolgozott Ausztriában, később Amerikába költözött és bizony Kanner klinikáján helyezkedett el orvosként. Így nagy az esélye annak, hogy valamilyen információ kiszívároghatott Amerikába.⁹

Asperger mindössze egy évvel később, 1934-ben írta meg tanulmányát, de az kevésbé vállt híressé, mert németül íródott, amit kevesebben beszéltek, mint, teszem azt az angolt.

Aspergert hősként ismerték el, hogy milyen nagy dolgot vitt véghez, mert megmentett a náci gyilkosságok alól gyereket. Mára azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy Asperger közreműködött a fogyatékos gyermekek meggyilkolásában a náci német birodalom alatt.¹⁰

A diagnózis és kezelés menete

„Az autizmus, mivel nem egy betegség, nem kell kezelni, majd elmúlik” – mondják egyesek. Márpedig ez nem így van. Az autizmus kezelése rendkívül fontos. Az American Academy of Pediatrics (AAP), a nagy amerikai gyermekgyógyászati szövetség azt javasolja, hogy minden gyereken végezzenek autizmus szűrést, hogy minél hamarabb kizárják az autizmus lehetőségét vagy cselekedjenek.²

A diagnózist – vagyis az érintett személy állapotáról szóló dokumentumot, ebben az esetben az autizmus kórképet – egy erre szakosodott szakember állítja ki. Ha az eredmény pozitív, érdemes cselekedni és autizmusspecifikus gyógypedagógushoz, klinikai szakpszcihológushoz fordulni, aki segít az iránymutatásban. Az amerikai National Institute of Mental Health (NIHM) azt írja, hogy a diagnózis után a lehető leghamarabb el kell kezdeni az autista gyermek fejlesztését.² A gyógypedagógus a gyerekeknek képes történetekkel, illetve egyéb eszközökkel magyarázza el a félreérthető helyzeteket, amelyet az autista gyermek egy idő után el kezd tudni alkalmazni. Ha kellően korán (3-6 éves korban) kezdik el a fejlesztést, felnőttkorra már jóval kevésbé lesz észrevehető rajta. Felnőtt autistákkal foglalkozó helyek, speciális intézetek és tanfolyamok is vannak, amiket érdemes felkeresni információszerzés céljából.¹¹

Az állatok lehetnek autisták?

Igen, lehetnek. Ha az állatból génmanipulációval eltávolíták a Cntnap2 nevű gént, autisztikus jeleket mutat – írja a 24.hu egy 2011-ben közzétett cikkében. – Ez a gén felel a kommunikációképezségért, így, ha eltávolítják, autisztikus tünetek jelentkeznek. A Cntnap2 nélküli egerek kevésbé szociálisak, hasonlítanak az autista emberekre. Vagyis azt kell mondjuk, tüneteik alapján az állatok is lehetnek autisták.

Kutatás

Kedves Olvasó! Nagyon megköszönném, ha kitöltöd a Factology.hu autizmusról szóló kérdőívét, ami érdekes adatokat tár elénk. https://forms.gle/bfrMtgiANAYhePnu5

Remélem tetszett a cikkem! A legközelebbi viszontlátásra, Ármin!

Referencia

[1] Britannica, The Editors of Encyclopaedia. „autism spectrum disorder”. Encyclopedia Britannica, 28 Jun. 2023, https://www.britannica.com/science/autism-spectrum-disorder. Accessed 27 July 2023.

[2] „Autism Spectrum Disorder.” National Institute of Mental Health, www.nimh.nih.gov/health/topics/autism-spectrum-disorders-asd. Accessed 27 Jul. 2023.

[3] Soorya, Latha PhD, et al. „Diagnosing and Managing Autism Spectrum Disorder (ASD).” https://www.apa.Org/Topics/Autism-spectrum-disorder/Diagnosing, www.apa.org/topics/autism-spectrum-disorder/diagnosing. Accessed 27 Jul. 2023.

[4] „10 + 1 Tévhit az autista emberekről.” Mars Alapítvány, 8 Aug. 2018, marsalapitvany.hu/10-1-tevhit-az-autista-emberekrol/. Accessed 27 Jul. 2023.

[5] „A Szemkontaktus és annak hiánya.” Asperger Plusz, 8 Aug. 2018, aspergerplusz.hu/2015/02/04/a-szemkontaktus-es-annak-hianya/. Accessed 27 Jul. 2023.

[6] PDF: http://aspergerplusz.hu/wp-content/uploads/2020/08/aspiszorolap.pdf

[7] Ferguson, Philip M.. „Leo Kanner”. Encyclopedia Britannica, 9 Jun. 2023, https://www.britannica.com/biography/Leo-Kanner. Accessed 27 July 2023.

[8] „HANS ASPERGER, 1906-1980.” The Autism History Project, blogs.uoregon.edu/autismhistoryproject/people/hans-asperger/. Accessed 27 Jul. 2023.

[9] Simon Baron-Cohen, „Leo Kanner, Hans Asperger, and the discovery of autism”,
The Lancet, Volume 386, Issue 10001, 2015, Pages 1329-1330, ISSN 0140-6736, https://doi.org/10.1016/S0140-6736(15)00337-2. (https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0140673615003372)

[10] Baron-Cohen, Simon. „The Truth about Hans Asperger’s Nazi Collusion.” Nature, vol. 557, no. 305-306, 2018, p. 1, https://doi.org/10.1038/d41586-018-05112-1. Accessed 27 Jul. 2023.

[11] Emese, Szabó. „Autizmus tünetei és kezelése.” Házipatika, 27 Oct. 2006, www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/autizmus. Accessed 27 Jul. 2023.

(borítókép forrása: Pixabay)