Előző cikkemben megismertük az agy fő részeit, különböző szempontok szerint tagolva, most itt az ideje megtudni, hogy részletesebben mit és hol dolgozunk fel. Cikkemben megismerhetitek az agy részletes felépítését, és a neuronokat.
Vágjunk is bele! Átnézzük, hogy a hallás, a látás és az egyéb, minden nap használatos szervünk hol helyezkedik el.
Először is: az agynak, ahogy bármi más testnek, van szélessége, hosszúsága és mélysége. Ezért nem csak az agy külsején, hanem belül is lehetnek szervek, bár a rajzon nem feltétlenül látszik, hogy azok hol helyezkednek el. Zárójelben odaírtam azt, hogy melyik rész melyik lebenyhez tartozik, amiről az Agykutatás 1-ben olvashattunk.
Elég sok mindent leolvashatunk az ábráról, de elmagyarázzuk a kevésbé egyértelmű részeket. A Broca-terület a beszédkézsségért felel, ennek segítségével tudjuk úgy mozgatni szánkat, rezegtetni a gégénket, hogy értelmes beszédet adjunk ki.
A fent lévő zöld terület, ami a szemmozgásokért és a mozgásorientációért felel, segíti a járásunkat és hogy mozgassuk a szemünket.
A Wernicke-területen értelmezzük a hallott beszédet, tehát a középen lévő, lilával színezett területnek kommunikálnia kell a Wernicke-területtel.
A jobb felső sarokban található kékkel és narancssárgával színezett részek olyan érzékeléseket visznek véghez, mint a tapintás vagy az érintés.
A kisagy, akárcsak a bal fent lévő terület, a mozgásban és az egyensúly megtartásában segít.
A prefrontális kéreg pedig az előre tervezésben és a problémamegoldásban. Ez alatt nem csak a matekfeladatokat értjük, hanem az olyan dolgokat is, mint hogy például megoldjuk, hogy ne legyen koszos a szoba (felporszívozunk).
Eddig csak az agy nagyobb részeivel foglalkoztunk, és hogy melyik rész milyen funkciókat lát el. De valójában mik az alap összetevői az agynak? Elmondjuk: az idegsejt – más néven a neuron.
Az idegsejt felépítésének alappillérei
Az idegsejtek az agy alapvető összetevői. Egy neuron több részből áll és összetett. Nézzük meg ezeket!
Kezdjük a sejtmaggal, amiről már olvashattál a sejtekről szóló cikkemben. Ez a sejt alapja és az új sejtek létrehozását és saját magának szabályzását teszi lehetővé.
Aztán ott van a dendrit, más néven a rövid rost (ezek a rövidebb elágazások, ahogy láthatjuk). Ezek a jelek fogadásáért felelősek, amiket más idegsejtek küldenek nekik. Minél több jelet kap egy másik neurontól, annál jobban erősödik a kapcsolat a két idegsejt között.
A neuronból nyúlnak axonok is – vagyis a hosszú rostok. Ezek a jelküldésért felelősek. Erre csavarodnak rá az úgynevezett oligodendrociták zsíros nyúlványai, amik felerősítik az axon által küldött jeleket, illetve védik az axont. Az oligodendrocita a gliasejtek csoportjába tartozik, ami annyit tesz, mint ragacsos sejt.
Jöjjön az asztrocita (4, ez is egy gliasejt)! Ez biztosítja a neuron tápellátását és anyagcseréjét.
És a mikroglia? Ez távolítja el a betegségeket és a nem kívánatos dolgokat az agyból. Ha ember lenne, ő lenne a takarító.
Még sok más is van a képen, de ezekről most nem beszélek, csak a fő részekről, amik a legfontosabbak. Tehát ilyen bonyolult egy neuron! Ezek után már csak egy érdekességgel zárom: az emberben 100 milliárd neuron van. De tényleg!
Találkozunk a következő cikkben!
