Színes agy (illusztráció)

Előző cikkemben megismertük az agy fő részeit, különböző szempontok szerint tagolva, most itt az ideje megtudni, hogy részletesebben mit és hol dolgozunk fel. Cikkemben megismerhetitek az agy részletes felépítését, és a neuronokat.

Színes agy (illusztráció)

Vágjunk is bele! Átnézzük, hogy a hallás, a látás és az egyéb, minden nap használatos szervünk hol helyezkedik el.

Először is: az agynak, ahogy bármi más testnek, van szélessége, hosszúsága és mélysége. Ezért nem csak az agy külsején, hanem belül is lehetnek szervek, bár a rajzon nem feltétlenül látszik, hogy azok hol helyezkednek el. Zárójelben odaírtam azt, hogy melyik rész melyik lebenyhez tartozik, amiről az Agykutatás 1-ben olvashattunk.

Az agy részei részletezve
Laboratoires Servier, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons (Factology.hu által módosított változat). Írások, adott területek funkcióinak forrása: Dana.org

Elég sok mindent leolvashatunk az ábráról, de elmagyarázzuk a kevésbé egyértelmű részeket. A Broca-terület a beszédkézsségért felel, ennek segítségével tudjuk úgy mozgatni szánkat, rezegtetni a gégénket, hogy értelmes beszédet adjunk ki.

A fent lévő zöld terület, ami a szemmozgásokért és a mozgásorientációért felel, segíti a járásunkat és hogy mozgassuk a szemünket.

A Wernicke-területen értelmezzük a hallott beszédet, tehát a középen lévő, lilával színezett területnek kommunikálnia kell a Wernicke-területtel.

A jobb felső sarokban található kékkel és narancssárgával színezett részek olyan érzékeléseket visznek véghez, mint a tapintás vagy az érintés.

A kisagy, akárcsak a bal fent lévő terület, a mozgásban és az egyensúly megtartásában segít.

A prefrontális kéreg pedig az előre tervezésben és a problémamegoldásban. Ez alatt nem csak a matekfeladatokat értjük, hanem az olyan dolgokat is, mint hogy például megoldjuk, hogy ne legyen koszos a szoba (felporszívozunk).

Eddig csak az agy nagyobb részeivel foglalkoztunk, és hogy melyik rész milyen funkciókat lát el. De valójában mik az alap összetevői az agynak? Elmondjuk: az idegsejt – más néven a neuron.

Az idegsejt felépítésének alappillérei

Az idegsejtek az agy alapvető összetevői. Egy neuron több részből áll és összetett. Nézzük meg ezeket!

Az idegsejt felépítése
Forrás: Adobe Stock

Kezdjük a sejtmaggal, amiről már olvashattál a sejtekről szóló cikkemben. Ez a sejt alapja és az új sejtek létrehozását és saját magának szabályzását teszi lehetővé.

Aztán ott van a dendrit, más néven a rövid rost (ezek a rövidebb elágazások, ahogy láthatjuk). Ezek a jelek fogadásáért felelősek, amiket más idegsejtek küldenek nekik. Minél több jelet kap egy másik neurontól, annál jobban erősödik a kapcsolat a két idegsejt között.

A neuronból nyúlnak axonok is – vagyis a hosszú rostok. Ezek a jelküldésért felelősek. Erre csavarodnak rá az úgynevezett oligodendrociták zsíros nyúlványai, amik felerősítik az axon által küldött jeleket, illetve védik az axont. Az oligodendrocita a gliasejtek csoportjába tartozik, ami annyit tesz, mint ragacsos sejt.

Jöjjön az asztrocita (4, ez is egy gliasejt)! Ez biztosítja a neuron tápellátását és anyagcseréjét.

És a mikroglia? Ez távolítja el a betegségeket és a nem kívánatos dolgokat az agyból. Ha ember lenne, ő lenne a takarító.

Még sok más is van a képen, de ezekről most nem beszélek, csak a fő részekről, amik a legfontosabbak. Tehát ilyen bonyolult egy neuron! Ezek után már csak egy érdekességgel zárom: az emberben 100 milliárd neuron van. De tényleg!

Találkozunk a következő cikkben!

Szerző:

Sárközi Ármin

Én vagyok a Factology weboldal alkotója, cikkeket írok rá, tudok programozni, szeretem a tudományos dolgokat, és fontosnak tartom a globális felmelegedés visszaszorításáért tett lépéseket.