Ebben a cikkemben megismerkedünk az élőlények egyik alapvető elemével, a sejttel. Lássunk is hozzá!
A sejt egy kicsi, szabad szemmel nem látható dolog. Atomoknál nagyobb, tehát ne olyan kicsi méretre gondoljunk, de azért egészen apró. A sejt él, képes szaporodásra és anyagcserére. Több típusú sejt létezik. Léteznek növényi és állati sejtek is. Most mindkettőből egyet-egyet bemutatok, de nem olyan részletesen, mint ahogy egy biológus kutató tudja, hanem maradunk az ötödikes szinten.
Egy állati sejt: a papucsállatka
Nézzük meg az egyik legtöbbször tanulmányozott egysejtű állatot, a papucsállatkát. Ez egy mozgó élőlény, mérete körülbelül akkora, mint száz baktérium. Azért papucsállatka, mert úgy néz ki, mint a papucs, a ‘-ka’ végződés pedig sokszor előfordul a kis méretű élőlények tárgyalásánál a biológiában. Először csak kisebb nagyítással nézzük meg, hogy lássuk: ezek valóban élnek és mozognak.
Most pedig nézzük meg közelebbről egy ábrán, hogy milyen testrészei vannak, amelyek alapvetőek a sejteknél.
A beszámozott testrészeket most fogom elmagyarázni:
- Csillók: ezek nagyon kicsi vonalak, olyan szőrféleség, ami az egész papucsállatkát körbeveszi, és ezekkel hajtja magát. Együttesen csapkodnak a csillók, hogy tudjon valamerre haladni (azért nem mondjuk, hogy előre vagy hátra, mert nekik nem nagyon van ilyen, inkább csak úgy mennek bárhova) A papucsállatkák általában 1-2 mm/másodperc sebességgel haladnak. 1
- Sejthártya: rugalmas anyag, amely körbeveszi a sejtet. Szabályozza az anyagok felvételét és leadását.
- Sejtplazma: egy folyékony, félig kocsonyás anyag, amely a sejtet kitölti. Az anyagcserefolyamatok színhelye.
- Kis sejtmag (mikronukleusz): Ez felel az osztódásért, vagyis hogy mikor és hogyan jöjjenek létre újabb sejtek.
- Sejtszáj: itt veszi fel a tápanyagot. Ez a sejthártya tölcsérszerű bemélyedése. A papucsállatka szerves törmelékekkel, például a teknős ürülékével táplálkozik.
- Emésztő űröcske: savas kémhatású kis pontocskák, amelyek megemésztik a táplálékot. A felesleges salakanyagot (ürüléket) a sejtalrésen ereszti ki, amelyről alább írunk. 3
- Sejtalrés: ahogy írtuk, itt ereszti ki a sejt a felesleges táplálékot. A sejt szélén elhelyezkedő mélyedésnél nincsenek csillók.
- Lüktető üregecske: ahogy a kifli, amikor beledobjuk a vízbe, így a papucsállatka is magába szívja a vizet. Ezt pumpálja ki magából itt. Ebből kettő van, a papucsállatka két végén.
- Nagy sejtmag (makronukleusz): hasonlít a kis sejtmagra, azonban ez nem szaporodási, hanem egyéb fontos funkciókat szabályoz, ilyen például a csillók mozgatása.
Egy növényi sejt: a fonalas zöldmoszat sejtje
Most egy többsejtű növényi sejtet mutatok, ami nem tud mozogni. A fonalas zöldmoszat több sejtből áll, ebből nézzük meg egy darab sejtet. Először is így néz ki a fonalas zöldmoszat:
Bár nem annyira látszik a képen, de több sejtből áll. Megmutatom, hogy milyen egy sejt felépítése.
Nagyon más, mint a papucsállatka. Kívül található a sejtfal. Ez egy kemény fal, védi a sejtet. Ilyen csak a növényi sejteknek van. Azon belül pedig a rugalmas sejthártya található, erről már beszéltünk. Ezután következik a zöld színtest és a sejtmag. A zöld színtest adja a zöld színét, ilyenek vannak a falevelekben is. Emellett fotoszintetizál, ahogy a növények: napfényből és szervetlen anyagból állít elő szerves anyagot. Ezt energiaként használja.
+1 információ: egyes sejteknek ostoruk is van, amely egy hosszú (sejtekhez képest hosszú) vonal, és azt csapkodva haladnak előre.
De milyen sejtekből áll az ember?
Rengeteg típusú emberi sejt van. Körülbelül 30 trillió (30 000 000 000 000) sejt van egy átlagos emberben (persze kortól és egyéniségektől függően más). 4
Források
1 Edna S. Kaneshiro, 45 – Amoeboid Movement, Cilia, and Flagella, Editor(s): NICHOLAS SPERELAKIS, Cell Physiology Source Book, Academic Press, 1995, Pages 611-637, ISBN 9780126569704, https://doi.org/10.1016/B978-0-12-656970-4.50051-8. (https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/B9780126569704500518)
3 https://ttko.hu/kbf/tananyagok_html/bio_3/index.html#11
4 https://www.healthline.com/health/number-of-cells-in-body
Emellett köszönet jár Vörös Éva biológia és kémia tanárnak.