Alan Turing

Alan Turing születésnapja alkalmából megismerkedünk a Turing-teszttel, aminek a célja kiszűrni az okos gépeket az emberek közül. Röviden megállapítja, hogy kellően okosnak nevezhető-e a mesterséges intelligencia, vagy még van hova fejlődnie.

Alan Turing
Alan Turing szobor. A kép forrása: Alan Turing Statue, Surrey University by Colin Smith, CC BY-SA 2.0, via Wikimedia Commons

Vita folyik arról, hogy egy gép mikor nevezhető okosnak és mikor nem. Ha például egy embert nézünk, aki rossz matekból, de több millió forintja van az általa festett képekből, akkor az azt jelenti, hogy a művészetben elég jó – hiába nem jó matekból. Ha egy 1 évest nézünk, akkor a kanállal evés fejlődésnek számít, ha egy nyugdíjast, nem. De most térjünk vissza a számítógépekhez.

Turing a 20. században született, matematikusnak tanult, kulcsszerepet játszott a mesterséges intelligencia jelentésének kidolgozásban és a kriptográfiában.11950-ben kidolgozott egy módszert, ami meghatározza, hogy a mesterséges intelligencia gondolkodónak és érzőnek nevezhető-e és mikor. Bár a módszer szubjektív, ha egy gép átmegy rajta, azt hatalmas áttörésnek számít az MI terén.2, 3Bár Turing szerint túl értelmetlen lenne arról beszélni, hogy gondolkohat-e a gép, de imitálni a gondolkodást viszont igenis lehetséges. (lásd: ChatGPT) Ezt az utánzást nevezte el „imitációs játéknak” – már amennyiben mondhatjuk így… angolul van igazi neve, ez pedig „The Imitation Game”.

A Turing-teszt folymata

Turing az alábbi tesztet alkotta meg: van egy kérdezőnk, egy gépünk és egy személyünk. A kérdező „Mondja meg a gép, hogy ő szereti-e a kakaót” formátumban kérdéseket tesz fel, tehát megomondja ki válaszoljon és mire. A gépnek az a célja, hogy elhitesse a kérdezővel, hogy a gép a személy, a személy feladata, hogy segítsen beazonosítani, hogy ő az ember. Egy idő után a kérdező megmondja, hogy ki a gép és ki az ember szerinte, és így ha rossz választ adnak, akkor a gép megnyerte a játszmát, átment a teszten.

A teszttel kapcsolatban több ellenérvet is felvetettek. Például hiába nem megy át a ChatGPT a teszten, nem mondjuk butának, hiszen sok mindent tud – a Turing teszt azonban az ember utánzásának képességére terjed ki.

Források

1 Copeland, B.J.. „Alan Turing”. Encyclopedia Britannica, 19 Jun. 2023, https://www.britannica.com/biography/Alan-Turing. Accessed 23 June 2023.

2 Britannica, The Editors of Encyclopaedia. „Turing teszt”. Encyclopedia Britannica , május 11. 2023, https://www.britannica.com/technology/Turing-test. Hozzáférés: 2023. június 23.

3 Oppy, Graham and David Dowe, „The Turing Test”, The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Winter 2021 Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = <https://plato.stanford.edu/archives/win2021/entries/turing-test/>.

(borítókép: Alan Turing Statue, Surrey University by Colin Smith, CC BY-SA 2.0, via Wikimedia Commons)

Szerző:

Sárközi Ármin

Én vagyok a Factology weboldal alkotója, cikkeket írok rá, tudok programozni, szeretem a tudományos dolgokat, és fontosnak tartom a globális felmelegedés visszaszorításáért tett lépéseket.