A közvélemény-kutatás mögött rejlő valóság

Közvélemény-kutatást mint módszertant a mai modern felfogásban nagyjából 100 éve használjuk. Például „pontosan” tudjuk, hogy a népesség 10%-a balkezes és hogy feltételezhetően ki fog nyerni a következő választáson – mert megkérdeztünk jó sok embert, és ezeket az adatokat általánosítottuk a teljes lakosságra. De igaz-e, hogy mindezt reálisan meg tudjuk becsülni? Felskálázható-e a válaszadók véleménye a teljes lakosságra? Mi a probléma a közvélemény-kutatásokkal és mi rájuk a megoldás? Erre keresett választ Tóka Gábor politológus, Messing Vera szociológus és Bojár Ábel politológus a CEU Határtalan Tudás előadássorozatának eseményén.

Történelmi háttér

A közvélemény-kutatás modern alapjait George Gallup amerikai újságíró és statisztikus dolgozta ki az 1930-as években. Kutatómunkája során különböző módszereket fejlesztett ki a népesség véleményének előrejelzésére, legfőképpen a kérdőíves kutatás során ért el nagy eredményeket. 1932-ben sikeresen megjósolta, hogy az anyósa fogja megnyerni a helyi választást, 1936-ban sem kételkedett abban, hogy Franklin Roosevelt lesz az USA új elnöke. Ekkora már megalapította a saját szervezetét, az American Institute of Public Opiniont (Amerikai Közvélemény-kutatási Intézet), ami ma Gallup, Inc. néven fut. Bár számos más kutató hozzájárult a közvélemény-kutatás fejlesztéséhez, Gallup dolgozta ki azokat az alaptételeket, amelyeket még máig használunk, többek közt a reprezentatív mintavétel módszerét. Ez arról szól, hogy megpróbáljuk minél jobban tükrözni a társadalmat. Ezt úgy érjük el, hogy például ha Magyarországon többen vannak az 50 év alattiak, mint a felettiek (és ez így van), akkor ügyelünk rá, hogy több fiatalt kérdezzünk meg.

A legnagyobb közvélemény-kutatást végző szervezet Európában a European Social Survey (ESS), mely 2002 óta vizsgálja a társadalmat, mindenféle ügy kapcsán. Személyesen vesznek fel mélyinterjúkat előre sztenderdizált kérdőív segítségével, több, mint 30 ország közreműködésével. A rögzített adatokat publikussá teszik, ezáltal seregnyi kutatás témája lehet. Ugyanakkor az is igaz, hogy az adatok feldolgozása hosszú folyamat, 3-4 évet vesz igénybe – ennek ellenére ez az egyik legalaposabb, rendszeres közvélemény-kutatás.

A szomorú valóság

Tehát megvannak a módszereink egy tudományosan megalapozott, realisztikus kutatás létrehozásához, azonban ez még nem minden. Mint előadásában Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora elmondja, rengeteg probléma felmerül a reprezentatív kutatás megvalósítása során. A jó közvélemény-kutatások rengeteg pénzt emésztenek fel, amire nem feltétlenül van költségvetés, ezáltal a kutatások minősége romlik. Bojár Ábel politológus, az Opinio nevű piac- és közvélemény-kutató mobilalkalmazás kutatási igazgatója hozzáteszi, hogy egy sokkal jobb kutatás akár tízszer többe kerülhet. Emellett rendkívül alacsony a válaszadási arány is, a kevés válasz pedig nem elégséges, nem skálázható eredményeket produkál.

Bojár Ábel előadásából kiderül, hogy a közvélemény-kutatások jelentős hányada sajnos nem is valódi, mindössze politikai vagy PR-célokra, félrevezetésre és propagandára használják. A kérdések feltevésének sorrendje és megfogalmazása is sokat számít, ugyanis ezáltal meg tudjuk téveszteni az interjúalanyokat, illetve rávezethetjük az általunk „várt” válaszra.

Emellett a közvélemény-kutatások hátránya, hogy az idősebb generációkat, az alacsonyabb végzettségűeket sokszor nem tudja megfelelő mértékben bevonni, illetve hogy az online kérdőívek sokkal toleránsabb társadalmat mutatnak, mint a személyesen felvettek.

Megoldás

Tehát mit tehetünk, hogy minél pontosabb válaszokat kapjunk? Messing Vera szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének igazgatója és az ESS magyarországi kutatócsoportjának vezetője szerint a kérdőíves módszer helyett – ahogy az ESS is végzi – személyes interjúkat vegyenek fel, mert ha már belekezdtek, befejezik. Ezzel azonban a fiatalabb generációkat kevésbé lehet elérni, erre az ő esetükben alkalmasabb az online kérdőív. A telefonos és levelező közvélemény-kutatás szintén egy opció, azonban nem szabad elfeledkeznünk a hatalmas költségekről és a kutatás lebonyolításának időtartamáról sem.

A kérdések megfogalmazása is sokat számít, erre nagyon kell ügyelni. Ahogy Tóka mondja, ravaszabb kérdéseket kell feltennünk. Az adatfeldolgozás során pedig lehetnek tévedések.

Ezekre ügyelve egy reprezentatívabb, teljesebb kutatást folytathatunk, amelyből ténylegesen következtethetünk a társadalom attitűdűjeire.

Ugyanakkor figyeljünk erre is…

Legfőbbképpen a politikai kérdéseknél szembeöltő tény, hogy a közvélemény-kutatás eredménye nem mindig pontos, ugyanis az emberek véleménye az idő elteltével, akár néhány nap múlva már megváltozhat, különösen, ha még nem gondolkoztak rajta – figyelmeztet Tóka Gábor.

Remélem, tetszett a cikk!