demencia

A demencia egy krónikus mentális betegség, mely emlékezetvesztéssel jár. Becslések szerint 2050-re a betegek száma eléri a 150 milliót, jelenleg Magyarországon 250 ezer ember küzd ezzel. Eddigi tudásunk szerint gyógyíthatatlan. De valamit azért csak tehetünk ellene, nem?

A Central European University (CEU) Határtalan Tudás sorozatának legutóbbi előadása a demenciáról szólt, és mivel nagyon érdekeseket mondtak, úgy gondoltam, megírom.

demencia

Akkor fedezték fel a demenciát, mikor az intelligencia teszteken feltűnően alacsonyabb volt az idősek pontszáma, mint a fiataloké – derül ki Prof. Czigler István, a Természettudományos Kutatóközpont kutatójának előadásából. Az időseknél megfigyelhető a mentális lassulásnak nevezett jelenség, mely annyit jelent, hogy az idősek lassabban tanulnak meg új adatokat, mint a fiatalok. Ez alatt olyan egyszerű feladat pontszámbeli különbségét is érthetjük, mint hogy meg kell tanulni egy számot. Ezek a különbségek nem feltétlenül a demenciára utalnak, azonban a demens időseknél az ilyen tünetek még erősebben jelentkeznek. Emellett károsodik a döntéshozatali képesség és a gondolkodás is.

A kétféle emlékezet

Kétféle emlékezetről beszélhetünk: az egyik, hogy emlékszünk-e, hogy az, aki az egyetemen szembe jön velünk a folyósón, az csak egy látogató vagy a legutóbb felvett PhD hallgató. A másik, hogy fel tudjuk-e idézni, mi történt tegnap, tegnapelőtt, vagy egy héttel ezelőtt. Ez utóbbi sokkal nehezebben megy időskorban. Érdekes módon azonban az, hogy mit kell csinálniuk hamarosan, vagy hogy hova fognak menni holnap, az nem romlik olyan nagy mértékben, mégpedig azért nem, mert ők használják az erre kifejlesztett eszközöket (pl. naptár, feljegyzések). A demencia az emlékvesztés egy fokozottabb állapota, erről lesz itt szó.

A problémamegoldás mechanikája

„Nagyon gyakran kimutatható, hogy az idősek és a fiatalok más mechanizmusokkal oldják meg a feladatot” – hangsúlyozza Czigler. Elmondja továbbá, hogy kollégái nemrég tettek közzé egy tanulmányt, mely szemlélteti milyen különbségek vannak a fiatalok és az idősek között: képzeljük el, hogy kávét szeretnénk venni, és ki kell választanunk egyet a sok közül. Ha a többi áru ugyanott van, mint ahogy azt megszoktuk, az segítséget jelent mind a fiataloknak, mind az idősöknek, azonban a fiataloknak abban, hogy gyorsabban megtalálják a terméket, az időseknek pedig abban, hogy gyorsabban döntsenek.

A demencia típusai

Nagy valószínűséggel halottál már az Alzheimer-kórnak nevezett betegségről, mely hasonló tünetekkel jár. Azonban – mint Dr. Nagy Szilvia, pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta említi előadásában – nem minden demencia Alzheimer-kór, de minden Alzheimer-kór demencia. Az Alzheimer-kór szövettani elváltozásokkal jár. Ez a család genetikája alapján felhalmozódhat, tehát nagyobb esélllyel lesz demens az, akinek többször is előfordult felmenői között. Vaszkuláris (vagy éreredetű) demenciának nevezzük a demencia másik ágát, melyet elhízás, cukorbetegség, dohányzás, egészségtelen életmód előz meg, ez utóbbi ellen tudunk tenni.

A diagnózis folyamata

A demenciát már korán ki lehet vizsgálni, a megfelelő tesztekkel a neurológus, illetve a pszichiáter megállapítja a helyzet súlyosságát. Szubjektív neurokognitív zavarnak nevezzük azt az állapotot, mikor bár még nem jeleznek a demenciatesztek, az érintett már érzi, hogy nincs az emlékezet magaslatán. A demencia a beszéd leépülésével jár és az érintettek egyre nehezebben ismerik fel a tárgyakat. A demencia korai szakaszában, mikor még a demenciateszten csak néhány pontot veszít a páciens, nem adnak gyógyszert, legfeljebb gyógynövény tartalmúakat, ezt hívjuk enyhe kognitív zavarnak. Ha azonban 26-27 pont alatt teljesít valaki, akkor fennáll a demencia lehetősége – derül ki Dr. Nagy Szilvia pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta előadásából.

A demenciát enyhe, középsúlyos, illetve súlyos állapotok szerint kategorizáljuk. Az enyhe állapotú demencia esetén az érintett önálló, jól tájékozódik, csak kis segítség kell neki. A középsúlyos állapot esetén ennél jóval több külső támogatást igényel. Ekkor lehet elgondolkozni az intézményben való elhelyezésen, de mint a doktornő mondja, ez megterhelő lehet számára, így mindenképpen fel kell rá készíteni. A súlyos állapotot tényleg nagyon komolyan kell venni, 24 órás felügyeletet igényelnek, mert sokszor elkóborolnak (és nem találnak haza), illetve nehezen kommunikálnak.

Gyógyszer?

„Nem gyógyítható, a gyógyszeres kezeléssel is csak lassítható” – mondja Dr. Nagy Szilvia. Szomorúan állapítja meg, előfordul, hogy a súlyosan demensek egy csecsemő szintjén funkcionálnak. Emellett a demencia akár agresszióval és személyiségváltozással is járhat. Gyógyszer mellett lehet gyakorlati dolgokkkal is segíteni a demensek életét, mint ez hamarosan ki fog derülni.

Praktikák

„A vaszkuláris demenciánál panaszkodnak a hozzátartozók, hogy alig eszik” – mondja Buda Annamária, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szereteszolgálat igazgatója, aki részt vett az előadásokat követő ketrekasztal-beszélgetésben. Elmondta, hogy sokszor nem úgy látják a demensek a színeket, mint mások, így például nem érzékelik a tányér másik végét, s azt a részt nem eszik meg. Ezt azzal lehet segíteni, hogy megfordítjuk időnként a tányérukat, és rögtön láthatóvá számukra az étel. Ha fehér terítő van az asztalon, és szintén ilyen színű a leves is, sokszor azt gondolják, hogy nincs ott semmi, mert a két dolog ugyanaz. Ilyenkor a tányér alá érdemes piros, vagy bármilyen más színű szalvétát rakni, hogy kiemelje a tányért.

Mikor érdemes szakorvoshoz fordulni?

Dr. Nagy Szilvia szerint akkor, ha például a páciens már érzékeli, hogy sokszor nem emlékszik dolgokra. Vagy ha megváltozik a finommotorikája, mozgása, írásképe. Ezek mellett sok más tünete is lehet a demenciának, például ha eddig jól sütött, de mostanában már nem annyira találja el az arányokat, és megváltozik a sütemények íze. Elsősorban érdemes felkeresni az érintett háziorvosát, konzultálni vele, azonban pontos eredményt csak neurológus, illetve pszichiáter adhat. Azonban fontos megjegyezni, hogy átlagosan a demensekkel foglalkozó szervezeteknél minden egyes férőhelyre 30-40-en várakoznak, mert kevés kapacitás áll rendelkezésükre.

Remélem hasznos volt a cikkem, további jó tudományos tényeket!

Szerző:

Sárközi Ármin

Én vagyok a Factology weboldal alkotója, cikkeket írok rá, tudok programozni, szeretem a tudományos dolgokat, és fontosnak tartom a globális felmelegedés visszaszorításáért tett lépéseket.