Cikkemben azt nézzük meg, hogy miképpen hat a szén-dioxid-mutatókra a mesterséges intelligencia új forradalma. Mennyi pénzbe kerül egy MI képzése? Nem kéne átgondolnunk alaposan az erre vonatkozó jogszabályokat? Meddig menjünk el a fejlődésben?
A mesterséges intelligencia (MI) egy rendkívül hasznos és fejlődő tudományág a mindennapokban. Azonban van vele szemben néhány ellenvetés. Egyrészt nem feltétlenül költséghatékony, a természetet is romba döntheti, mert súlyos kibocsátásokkal jár. Illetve mostanában felvetült egy új probléma, méghozzá az, hogy nehogy rossz hatással legyen az emberekre, esetleg irányítsa őket. Végigjárom ezeket a kérdéseket.
Alapjáraton egyesek helyeslik, mások pedig szabályozást követelnek a mesterséges intelligencia terén. Stephen Hawking szavai alapján „a mesterséges intelligencia vagy a legjobb, vagy a legrosszabb dolog, ami az emberiséggel történni fog”.1
Számos mesterséges intelligencia szakember és cégvezető, köztük Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője is, javasolják, hogy fél évig függesszék fel a mesterséges intelligencia továbbfejlesztését, és átgondolni e rendszerek jogi hátterét és egyéb ezzel kapcsolatos problémákat.2Egy prezentációjában azt mondta, hogy „Az MI stresszel engem”.3
De sokan bizakodóak, ahogy a Microsoft felméréséből is kiderül: az embereknek csak a 49%-a aggódik, hogy elvesztik a munkájukat. 70%-uk átruházná a mesterséges intelligenciára egyes feladataikat.4
Költségvetés témában a válasz az, hogy valóban sok pénzbe kerül egy MI kialakítása. Ez ellen nem sokat tehetünk, bár ahogy kiderült, egy ChatGPT létrehozása után már kevesebbe kerül egy új hasonló rendszer kreálása. A Stanford kutatói mindössze 600$-ért kifejlesztettek egy sajátot. Igaz, rosszabb minőségű és lassabb, mint a ChatGPT, de mégis sikernek könyvelhetjük el.
Az, hogy nagy kibocsátásokkal jár, tény. Egy MI rengeteg adatra és számítási kapacitásra támaszkodik. Egy számítógép szinte semmit sem ér az MI-ben százezer darab ilyenhez képest. A vállalatok azt próbálják mutatni – és sokan valóban nagy erőfeszítésekkel küzdenek –, hogy újrahasznosítható, zöld energiákat használnak a mesterséges intelligenciájuk előállítására, és hogy a sok energia jó helyen használódik el: segíti a munkánkat. Egyes MI modellek pont a klímaváltozás megállításában segítenek: megjósolják, hogy még mennyi időnk van megállítani (szinte nulla perc, szóval elkezdhetnénk a folyamatokat!), adatsorokat elemeznek, amelyek segítenek ebben.5
Összeségében egyesek bizakodnak, másokat pedig félelem tölt el az MI hirtelen fejlődése. Használhatják a mesterséges intelligenciát rosszra és jóra is. Egyesek változást és lassítást követelnek, míg más emberek örülnek neki. Remélhetően te jóra használod és nem élsz vissza vele! (remélhetőleg… :))
Források
1 „Artificial Intelligence is either the best or the worst thing to happen to humanity” – Stephen Hawking
5 https://hub.jhu.edu/2023/03/07/artificial-intelligence-combat-climate-change/
Borítókép: Photo by Kindel Media: https://www.pexels.com/photo/white-and-blue-robot-figure-8566473/
